A stresszről

Napjaink rohanó társadalma mindannyiunkat stresszel fenyeget. A levegő- és
zajszennyezettség, a zsúfolt utak, a bűnözés és a túlzott munkaterhelés egyre inkább jelen
vannak mindennapjainkban. A stresszhatások fájdalmas érzelmeket, például szorongást és
depressziót eredményezhetnek. Sőt, a stressz enyhébb vagy súlyosabb testi
megbetegedésekhez is vezethet. Az emberek azonban elég különbözően reagálnak a
stresszkeltő eseményekre: néhányuknál súlyos pszichológiai és testi problémák
jelentkezhetnek egyes stresszkeltő eseményekre, míg mások ugyanezen eseményeket
könnyebben túlélik.
A tömegkommunikáció az emberek szokatlan viselkedését, betegségét vagy
idegösszeroppanását gyakran tulajdonítja a stressznek. Mindennapjainkban is gyakran
beszélünk a minket érő stresszről; gyakran halljuk: "Ki vagyok borulva." De mi a stressz? A
legáltalánosabb értelemben akkor beszélünk stresszről, amikor az emberek fizikai vagy
pszichológiai jóllétüket veszélyeztető eseménnyel szembesülnek. Ezek az események a
stresszorok, és az emberek ezekre adott válaszai a stresszreakciók. (Ma már külön nevet
adnak annak a mutatási területnek, amely azt vizsgálja, hogy a stressz, valamint más
szociális, pszichológiai és biológiai tényezők miképp járulnak hozzá betegségek
kialakulásához. Ez az egészségpszichológia, más néven viselkedéses orvostudomány.)

Pszichológiai reakciók a stresszre

Stresszkeltő szituációk érzelmi válaszokat eredményeznek, amelyek a jókedvtől a sokkal gyakoribb negatív érzelmekig (düh,
depresszió, dekoncentráltság) terjednek. A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás, amely depresszióhoz, - míg egy
másik reakció, a harag, agresszióhoz vezethet.

Fiziológiai reakciók a stresszre

A test, amikor a fenyegetettséget észleli, a belső válaszok komplex sorozatával válaszol. Ha a fenyegetettség gyorsan elmúlik,
a vészreakció lecsillapodik, és fiziológiai állapotunk visszatér normális szintjére. Ha azonban a stresszkeltő helyzet fennmarad,
a belső válaszok egy másik készlete indul be, amint megpróbálunk a tartós stresszorokhoz alkalmazkodni.
A kialakuló stresszhelyzetekre a test központi ideg- és hormonális rendszere reagál, melynek egyik következménye az
izomtónus fokozódása. Amennyiben a stresszhelyzetek rendszeressé vagy állandóvá válnak – eközben az izmok folyamatosan
feszültség alatt vannak –, nincs idő vagy esély az izomzat ellazulására, regenerálódására. Az így fennmaradó feszültségek
izomgörcsöket, myalgiás csomókat eredményeznek. A feszült izomzat eredményeként tartási problémák – kóros testtartás –
alakulnak ki. E kóros testhelyzet fizikai tüneteket produkál (fájdalom, zsibbadás, érzéskiesés, mozgáskiesés), amely maga is
stresszkeltő tényezővé válik.

Hogyan befolyásolja a stressz az egészséget?

A stresszkeltő tényezők folytonos jelenlétéhez való alkalmazkodási kísérlet kimerítheti a test erőforrásait, és hajlamossá tehet
a betegségekre. A krónikus stressz olyan testi rendellenességekhez vezethet, mint például a fekélyek, magas vérnyomás és a
szívbetegségek, és egyúttal kárt okozhat a szervezet immunrendszerében is, ami a vírusok és baktériumok elleni csökkent
ellenálló képességben mutatkozik meg. Az orvosok becslései szerint az érzelmi stressz a betegségek több mint felében igen
fontos szerepet játszik.

Életmód

A stressz azáltal is károsíthatja az egészségünket, hogy olyan viselkedésmódokra késztet bennünket, amelyek aláássák a test
védekező képességét. Amikor stresszt élünk át, gyakran nem törődünk eleget magunkkal. A stressz hatására a személyek
abbahagyják szokásos testmozgásaikat és ellustulnak, kihagyják a rendszeres étkezést, csak nassolnak. Mindezek az
életmódbeli tényezők befolyást gyakorolnak arra, hogy hogyan tudja a test leküzdeni a betegségeket, s az általános testi
működésekre is befolyást gyakorolva hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához. A stressz tehát közvetve, a helyes
életmódnak megfelelő viselkedések csökkenésével és az annak ellentmondó viselkedések növelésével befolyásolhatja az
egészséget.

P és P Rekreációs Tanácsadó és Szolgáltató Bt.   2004.